Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi a manga?

2011.04.19

A legegyszerűbb definició szerint, a "manga" a japán képregény, az "anime" a japán rajzfilm.
Eredetileg a 'manga' szó szerint képregényt jelent, az 'anime' pedig az 'animation' rövidülése, azonban az elterjedt nemzetközi szóhasználat ma már mindkettőhöz a fenti értelmet rendeli. Kiejtésük az írásnak megfelelő, tehát "animE" és "manga".
Az alábbiakban az anime kifejezést használom, de a párhuzamok és azonosságok miatt az animéra és a mangára egyaránt érvényesek. Amikor manapság magyarországon ez a fogalom szóba kerül, mindenki azonnal elkönyveli, hogy "igen, azok az erőszakos és perverz japán rajzfilmek". És mivel a magyar média is sajnos ezt a képet igyekszik erősíteni (érthető, a sokkoló, elborzasztó hír mindig jobban eladható mint a tényszerű), ezért az "átlagmagyar" szinte jogosan fordul el, és kiált cenzorokért e szó hallatán.
Pedig a helyzet koránt sem ilyen egyszerű és egyértelmű. A legfontosabb, amit le kell szögezni a legelején:
Az anime nem műfaj, és nem stílus, az anime egy önálló médium!
Ez a médium eszköz az alkotóknak, hogy kifejezzék gondolataikat és elmeséljenek történeteket. Akár az élőszínészes filmeknél, a műfaji és stilisztikai variációk szinte végtelenek és összehasonlíthatatlanok. Egyetlen alkotás alapján az egészről ítéletet mondani olyan, mintha egy bajor szexfilm után általánosítanánk az egész német filmipart és filmművészetet.

 

 

 tubes manga


Az anime tulajdonképpen a film, az élőszínészes játékfilm testvére. Léteznek alkotások a legkisebbeknek szóló meséktől, a komoly, elgondolkoztató művészi alkotásokon keresztül, a legalantasabb vágyakat kiszolgáló, kemény pornóig minden. Ugyanakkor, mint rajzfilmet, nem kötik a valóság béklyói, nincsenek kitéve a természet törvényeinek semmilyen szempontból. Ezért az alkotó számára olyan lehetőségeket nyújtanak, amelyet a hagyományos, színészekkel eljátszatott film nem, vagy csak a legutóbbi időkben nyújtanak.
Az animénak természetesen megvannak a maga kifejező eszközei, melyek vagy a hagyományos japán ábrázolásból erednek, vagy az idő során kialakultak, elterjedtek. Természetesen ezek a sablonok sem forulnak elő minden animéban, vannak rendezők akik nagyrészükkel sosem élnek, s a műfajok is behatárolják a lehetőségeket, azonban az alábbiak csak és kizárólag animékban találhatóak meg, és ha felbukkannak, jelentésük, funkciójuk mindig ugyanaz.
Az animáció hiánya, állóképek használata. A jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel a filmeken. Egy-egy kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik, mintegy beleég a néző emlékezetébe.

 

 tubes manga

 

 


Sebességvonalak. Ezek többnyire az állóképek mögött láthatók, a háttér helyén. A mozgás gyorsaságát, még az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik, melyek mintegy elmossák a hátteret. A hagyományos japán rajzolásból eredően, az animében ilyenkor a háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át.

 

 

 tubes manga

 

 


Sweatdrop(izzadtságcsepp). Egy igen jellemző eszköz, a vígjátékok leggyakoribb eleme. Ha valaki nagyon "lefárd", valami nagyon hülyét lát, vagy hall, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire társul a megfelelő fáradt, vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló, vagy meglepetését titkolni akaró szereplővel is.
Super Deformed(SD). Egy egy viccesebb jelenetnél előfordul, hogy a szereplő hirtelen átalakul önnmaga kicsinyített, gyerekes formájába és úgy beszél vagy tesz valamit. Ez az alak fokozza a komikus helyzetet, a szereplő viselkedését, tettét a külalakjára is kivetíti. Mára már léteznek filmek, melyek alapban a SD figurákat használják, főleg ha valami aranyosat csinálnak.
Gesztusok, jellemző arcok és formák. Ilyenek a tarkóra tett kézzel, kínos nevetgélés, vagy a homlokon megjelenő kereszt alakú, lüktető ér idegesség esetén. Ezek többnyire a hagyományos japán ábrázolásból, illetve a hagyományos színjátszás gesztusai közül alakultak ki és terjedtek el.
Meg kell említeni a leggyakoribb, és legfeltűnőbb ismertetőjegyet, a szereplők külsejét. A szinte tökéletes alak (bárki bármit is állít, a dinnyényi melleket nem az anime terjesztette el), és a hatalmas szemű babaarc elsőre idegennek és torznak hat. A test és a babaarc a japán ideálokat testesíti meg, ezt kár is lenne tagadni. A hatalmas szem azonban kiemeli a szereplő jellemét, gondolatait, érzelmeit, hiszen "a szem a lélek tükre", és ez animében sokszorosan is igaz.

 

tubes manga

 

Mint fentebb említettem, ezek az eszközök elterjedtek, de nem kötelezőek. Ahol a stílus és a téma engedi, előszeretettel alkalmazzák őket, de számos olyan alkotás létezik, melyekben a fentiek egyike sem található meg, s ebbe a karakterek külseje is beletartozik.
Még egy valamit fontos megemlíteni egy ilyen magyarázatban. Ez a japán kultúra és lelkivilág, amely néha gyökeresen eltér az európában megszokottól. Az erőszakra és vérre sokkal kevésbé érzékenyek, ezért gyakran fiatalabb korosztályok számára is olyan jelenetek készülnek, amelyek errefelé pár korhatárral feljebb mutathatók csak be. A másik kényes pont, a gyakori, félreérthetetlen szexuális célzások sokasága, amelyek a legártatlanabb történetekben is előfordulnak. Ennek oka európai-keresztény kultúrkörben kialakult és kötelezővé vált szexuális tabu hiánya. Ráadásul a japán férfiak öregkorukra nem szenilisek és parkinson-kórosak, hanem kissé pedofilok és perverzek lesznek, így klasszikus figura a fiatal, 14-15 éves lányokat molesztáló, illetve a női fehérneműket kukkoló, lopdosó öregúr.

 tubes manga

 

 

Röviden megfogalmazva, és leegyszerűsítve, a manga, a japán képregény. De mitől különbözik a nyugati képregényektől, és miért olyan különleges, hogy saját neve van, hiszen az olasz, vagy francia képregény nem visel hasonló megkülönböztető megnevezést?
A manga, bár a közhiedelemben mint valami új dolog él, évszázados múltra tekinthet vissza a szigetországban. A megnevezés maga, Hokusai Katsushika (1760-1849) nevéhez fűződik, aki 13 kötetes vázlatgyűjteményének adta a manga(漫画), azaz önkéntelen/folyamatos képek megnevezést. A megnevezést később átvették azok a napilapok és magazinok, amelyek az első, többnyire amerikai karikatúrákat és képregényeket jelentették meg. Az amerikai minta persze hamarosan meghozta japán követőit is, így megjelent a japán képregény, azaz helyi nevén a manga.
Fontos megjegyezni, hogy japánban minden képregényt, legyen az japán, amerikai, vagy akár francia, mangának neveznek (ahogy minden rajzfilmet animének). A nyugati világ, azonban a számára szokatlan, és meglepő japán képregénnyel azonosítja, mintegy elhatárolva a megszokott, ismert „képregénytől”.
A manga megszületett, azonban az igazi áttörést az 1940-50-es évek hozták el, amikor a japán képregény kilépett a nyugati keretek közül, és valóban új utakra lépett. Ezt a lépést az azóta „a Manga Istene” névvel megtisztelt Tezuka Osamu (1928-1989) tette meg, aki az 1947-es Új kincses sziget című képregényével valami teljesen újat alkotott. Ez a 250 oldalas alkotás gyökeresen eltért az addig megszokott, pár paneles karikatúra-képregényektől, vagy a nyugaton már bevett, fejezetes, végtelenített sorozatoktól. A kidolgozott történet, a filmszerű képek és megjelenés átütő sikert hozott, és Tezuka bevonult a történelembe.

 

            

 tubes manga


További munkái mind legendák lettek, mint a Tetsuwan Atom (nyugaton Astro Boy) vagy a Ribbon no Kishi (nyugaton Princess Knight) amivel megteremtette a kifejezetten lányoknak(shoujo) szóló, romantikus mangák műfaját. Egész életében dolgozott, több mint 500 képregényt alkotott és számtalan animációs filmet, mellyel egyben a modern anime műfajának is megteremtőjévé vált. 1989-ben halt meg, nevét azonban munkáin kívül őrzi a legnevesebb manga alkotói díj, illetve az Tezuka Osamu Manga Museum Tokióban.
A manga japánban hatalmas népszerűségre tett szert, a japánban nyomtatott könyvek mintegy 40%-a a mai napig manga, a céges oktatóanyagok gyakran manga formában jelennek meg. Nincs olyan japán, aki ne olvasna, vagy olvasott volna életében mangát. Évente több ezer cím kerül az olvasók elé, 5-600 oldalas heti, vagy havi magazinokban, a legsikeresebb sorozatok pedig önálló, könyv-alakú kötetekben is megjelennek a gyűjtők számára.

 

 

tubes manga

 

 


Nyugaton azonban sok évtizednek kellett eltelnie, mire a manga meg tudta vetni a lábát. Bár a korai animék közül párat bemutattak az USA-ban, illetve nyugat-európában, ezek nem arattak olyan átütő sikert, illetve sokan nem is tudták, hogy japán alkotásokról van szó. Az Astro Boy ugyan a mai rajzfilmes-képregényes nemzedék egyik meghatározó élménye volt, azonban ezt nem azonosították a később megjelenő „manga képregénnyel”, illetve „japanimationnal”.
Azonban szerencsére akadtak úttörők, akik sokat tettek a manga elsősorban amerikai megismertetéséért, mint Frederik L. Schodt, vagy Torren Smith. Az első anime sikerek, mint a Ghost in the Shell, vagy az Akira, később Tv-ben pedig a Dragon Ball megnyitották az utat a képregények előtt is, ma pedig már sorozatban jelennek meg az új manga-kiadások, sok olyan nagy képregény-kiadó is megjelentet mangákat amelyek azelőtt elzárkóztak tőlük.
A manga hatalmas változásokat hozott a nyugati képregény iparba is. Bár egyes alkotók már korábban is ismerték a „japán stílust”, manapság a klasszikus amerikai címek is egyre-másra vesznek elemeket a mangától (pl. X-man).

 

 

 tubes manga

 

De miben is más a manga?
Első sorban a megjelenítés, az ábrázolásmód az, ami megragadja az embereket. Nem a nagy szemekre és hasonlókra gondolok, hiszen azok a külsőségek – bár elég elterjedtek – nem mindenkinél fordulnak elő, hanem a folyamatos, filmszerű képekre, melyek nem csak narratívan, egy-egy fotóként jelennek meg, hanem mint egy film képkockái, egymás után, folyamatosan peregnek, a mozgás érzetét keltik.
A narratív szöveg hiánya sokszor zavaró lehet, de a manga sokkal inkább hagyja a képeket beszélni maguk helyett, és gyakran oldalak sőt fejezetek telhetnek el anélkül, hogy a szereplők akár egy szót is szólnának. Az érzelmeket, gondolatokat nem a szövegmezők, a narrátor meséli el, hanem a képek mutatják meg nekünk. A kép és szöveg egysége teljes, egyik sem nélkülözheti a másikat.
A gazdasági okokból fekete-fehér ábrázolás olyan művészeti lehetőséget nyújt a rajzolónak ami a nyugati világban nagyon ritka volt, tömegtermelésre készült képregény esetében pedig kifejezetten kizárt. A nyugati, színes képregénynek meg kellett felelnie annak a színes nyomdatechnikának, ami nem tudott túl sok színnel, túl bonyolult grafikát megjeleníteni. A valóban szép, színes nyomtatás pedig drága, rétegvásárlóknak szánt albumokban tudott csak megjelenni. Ezzel szemben a fekete fehér grafika, a hagyományos japán tusfestészetből, és a klasszikus grafikából táplálkozva az olcsó nyomdatechnika mellett is képes volt fantasztikus műalkotásokkal megjelenni. Természetesen a nyomdatechnika fejlődése ezen sokat változtatott, ma már a képregény sem az a régi, raszteres color, és egyre másra jelennek meg a színes mangák is a kínálatban.

 

 tubes manga

 

 


Végezetül pedig a műfajok és stílusok szinte végtelen skálája az, ami a mangát olyan egyedivé és csábítóvá teszi. Már Tezuka is alkotott számtalan műfajban, és ez azóta is gyarapodott. A nyugati képregény hamarosan beskatulyázódott a comic-strip, vagy a kiskamaszoknak szóló szuperhős képregények világába. Ki ne hallotta volna az „ebből már kinőttél fiam” szöveget, illetve a képregény, mint olyan, bekerült a „fiús dolgok” tárházába, mint a sportújságok vagy az autós magazinok. Ebből a körből a nyugati művészek első sorban a sötétebb, erőszakosabb képregények felé törtek ki (pl. Sin City, vagy a Spawn, hogy ismertebbeket említsek). A manga ugyanakkor a kezdetektől máig, a lehető legszélesebb közönséghez szól, külön magazinok, kiadványok jelennek meg a különböző célcsoportoknak, a kisgyerekektől, a kamaszokon át a felnőttekig, fiúknak-lányoknak az általuk elvárt, igényelt műfajban. A krimi, akció és horror mellett megjelennek romantikus történetek, családregények, történelmi történetek, sportsorozatok, lelki és társadalmi drámák egyaránt. A manga nem műfaj, vagy stílus, hanem önálló médium.

 tubes manga

 

 


A manga (és testvére az anime) ma a modern japán kultúra zászlóshajójává vált, világszerte milliók ismerkednek a japán nyelvvel, zenével, életmóddal, történelemmel, hiszen a történetek megértéséhez sokszor meg kell ismerni a hátterükben megbúvó kultúrát, annak szokásait és hiedelmeit is. Ezáltal pedig egy másfajta népet, egy másfajta gondolkodásmódot is.

 

tubes manga

Szöveg forrása: www.manga.hu

Cikk szerzője: Meglivorn  

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.